Nőnapi helytörténeti sétát tartott Őrsi Gergely polgármester március 8-án. A séta során érdekes útvonalat járhattunk be, Törökvészről indulva Pasaréten át egy olyan környéket ismerhettünk meg jobban, amely egy nőről kapta a nevét: ez a Szépilona városrész. A séta során kivételes női alkotókról és életpályákról hallhattunk, és szó esett női szobrokról és közterületnevekről is.
A Nagy Lajos téren áll a Korsós nő szobra. Ahogy Őrsi Gergely már számos helytörténeti sétán szóvá tette, a kerületünkben található, nőket ábrázoló szobrok túlnyomó többsége nem konkrét személyt ábrázol. Igaz ez Sóváry János 1938 óta itt álló, egy terméskő talapzaton elhelyezett alkotására is, amelyet eredetileg medence vett körül. Az alkotó egykori nyilatkozata szerint az ábrázolt hölgy még szinte gyerek, nagyon fiatal – a korsó a vállán is ennek a bimbózó ifjúságnak a szimbóluma. A szobor egy ismert másodpéldánya Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Berekfürdőn áll a strandon.
A kor vélekedése szerint Lesznai Anna már nemigen volt fiatal, amikor 1913-ban, 38 éves korában összeházasodott Jászi Oszkárral. Először a (mai címén) Virág árok 6/b alatti villába költöztek, majd hamarosan megépítették a 8. szám alatt álló, szép épületet, amelynek mintájául Lesznai felvidéki otthona, az alsókörtvélyesi ház szolgált. Három közös gyermekük született itt, lakásukban pedig a kor legnagyobb művészei és gondolkodói adták egymásnak a kilincset.
„Legyen Pasarét az a hely, hol magadat kipihenheted és jól találod” – írta Jászi például Ady Endrének, amikor ideköltöztek, és a költő valóban sokat időzött az akkor még nagyon külvárosinak számító, de villamossal már jól megközelíthető helyen. Lesznai Anna képzőművészként és irodalmi alkotóként is elismert volt a maga korában.
Jászitól 1920-ban elvált, de életük végéig szoros barátság fűzte őket össze.
A pasaréti Lotz Károly utca több szempontból is érdekes a kultúrtörténet számára. Egyfelől itt élt élete utolsó éveiben Déry Tibor, másfelől itt forgatták Szabó István filmjét, amelyben Szabó Magda legendás regényét, Az ajtót vitte filmvászonra. Az eredeti mű helyszíne sincs messze innen, hiszen az egy női névről elnevezett utcában, a pasaréti Júlia utcában játszódik, de a rendező úgy érezte, itt jobbak a forgatás körülményei. 2010-ben az egyik jelenet felvételénél még jelentős mennyiségű műhavat is szétszórtak a Lotz Károly utcában: ezt sepregette Helen Mirren Emerenc szerepében.
A Lotz Károly utca még egy érdekes épületet rejt: a 4/b alatt álló Bauhaus épületet Molnár Farkas építész tervezte, statikusa pedig Pécsi Eszter, Magyarország első női mérnöke lett. Férjével, Fischer Józseffel együtt, akivel 1922-ben házasodtak össze, a hazai modern építészmozgalom jelentős tagjai voltak. Pécsi Eszter a födémektől az alapozásokon át a vasbeton-szerkezetekig és a fémszerkezetes épületekig szinte mindennel foglalkozott, és természetesen ő dolgozott statikusként férje legfontosabb építészeti alkotásainál is, például a Szépvölgyi úton ma is álló Hoffmann-villánál vagy a Baba utcai Járitz-villánál. Keze nyomát közel húsz épület viseli Budán.
„Bauhaus stílusban épült kis villájukból reggelenkint sportautóján robog be Budapestre, persze, ő maga vezeti az autót. Egyik épülettől robog a másikhoz, tárgyal, figyel, ellenőriz, vitatkozik. A munkások már nem is csodálkoznak azon, hogy valami bajuszos, szemüveges férfi helyett egy rokonszenves arcú, fiatal hölgy a statikus Pécsi.” – így mutatta be Az Ujság 1938-ban.
De vajon kiről kapta nevét Szépilona városrész? A monda szerint Mátyás király is gyakran kilátogatott a budai zöldbe, és ennek oka a vadászaton kívül egy hölgy volt: a juhász szépséges, fiatal felesége. A románcot több elbeszélés és egy romantikus költemény is megörökítette, és innen kapta nevét az útkereszteződésben a 19. század első évtizedeitől működő vendéglő, majd a városrész is. Ugyancsak őrá emlékeztetett az egykori Szépjuhászné fogadó, amely elnevezés ma a Hárs-hegy oldalában lévő gyermekvasút-állomás, illetve az annak tövében átvezető kanyargós út nevében él tovább.
A Szépilona kocsiszín mellett továbbsétálva a Labanc úton, É. Szabó Márta neves televíziós szerkesztő otthona előtt elhaladva a Gyurkovics Mária lépcsőhöz érkezhetünk meg. A Kossuth-díjas opera-énekesnő születésének századik, halálának negyvenedik évfordulója alkalmából 2013-ban nevezték el róla a Budenz iskola mellett, egykori lakóhelye közelében futó lépcsőt.
Viczián Zsófia
