Főoldal / KÖZÖSSÉG / A rendíthetetlen morális tartás elismerése

A rendíthetetlen morális tartás elismerése

Az esemény moderátora Karig Sára fivérének unokája, Karig Luca volt, házigazdája pedig Kovács Márton alpolgármester, aki egyebek mellett elmondta, hogy a II. kerület nagy tisztelettel ápolja a bátor és hősies nők emlékét: szobrot állítottak Szenes Hannának, emléksziklát Salkaházi Sárának, Karig Sáráról pedig utcát neveztek el.

A díjátadó amellett, hogy tisztelgés Karig Sára emléke és szellemisége előtt, minden évben aktuális kérdéseket felvető, rangos előadásoknak is alkalmat biztosít. Az idei téma a tisztességes társadalom volt, amelynek kapcsán Pléh Csaba pszichológus, nyelvész „Az emberi tisztesség evolúciós alapjai” címmel, Krekó Péter politológus, szociálpszichológus pedig „A törzsi mítoszokon túl: van-e esély a közös valóságra?” címmel tartott előadást.

Horváth-Lindberg Judit, Ungváry Krisztián, Rauh Edit, Bródy János és Karig Zsuzsa

A díjazottak személyéről szóló döntést Horváth-Lindberg Judit, a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület elnökhelyettese osztotta meg a jelenlévőkkel. – A díj nem politikai ellenállásról, hanem egy életen keresztüli vállalásról, emberi tartásról szól – hangsúlyozta az elnökhelyettes, aki Bródy Jánost a magyar kultúra és a kollektív lelkiismeret egyik kiemelkedő hangjának, Ungváry Rudolfot pedig a tiszta beszéd és a kérlelhetetlen igazságkeresés mintaképének nevezte.

A laudációkat Herczog László, a Karig Sára-díjat odaítélő bizottság elnöke ismertette, a kitüntetéseket Karig Zsuzsa, Rauh Edit és Horváth-Lindberg Judit adta át Bródy Jánosnak és – édesapja távolléte miatt – Ungváry Krisztiánnak.

– Kamaszkorom vége felé ismertem meg az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát – mondta Bródy János a díj átvételekor, és idézte annak első cikkelyét: „Minden ember szabadnak születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek”. Mint fogalmazott, ebben a nyilatkozatban találta meg az egész életére meghatározó iránytűt, igyekezett ebben a szellemben élni és ezt a maga műfajában is népszerűsíteni.

Péter Zsuzsanna

KARIG SÁRA (1914–1999) József Attila-díjas műfordító, költő, szerkesztő és nem utolsósorban a vészkorszak egyik hősies embermentője, aki 1985-ben megkapta a Világ Igaza címet.
A II. világháború alatt papíron nyolcszor házasodott (bár valójában sosem ment férjhez), amivel üldözött férfiak életét mentette meg.
1944-től a Svéd Vöröskereszt gyermekosztályán dolgozott, ahol szintén hamis papírokkal zsidó csecsemőket és kisgyermekeket helyezett el magyar árvaházakban így mentve meg őket a biztos haláltól.
1947-ben választási biztosként leleplezte a kommunista párt választási csalásait, amiért – koholt vádak alapján – Gulagra vitték, ahol embertelen körülmények között dolgoztatták.
Csodával határos módon élte túl a kényszermunkát és az ott szerzett súlyos betegségeket.
1953-ban térhetett haza, és hosszú betegeskedés után különböző kiadóknál dolgozott szerkesztőként, illetve kiváló nyelvtudását kamatoztatva lett az egyik legtermékenyebb és legkitűnőbb műfordító: orosz, ukrán, bolgár, valamint angol és német nyelvből fordított irodalmi műveket.
1986-ban ment nyugdíjba, a munkát azonban nem hagyta abba: az Új Tükör című lapnak dolgozott, és saját, a Gulagon írt verseit is sajtó alá rendezte, amelyek 1995-ben jelentek meg Sarkövezet címmel. 1999-ben hunyt el Budapesten.
A II. kerületben 2023 óta közterület viseli nevét

Címkézve: